Allergia

Légúti és étel allergia

Az allergia az immunológiai betegségek leggyakoribb formája. Az idegen antigénekkel (allergén) szemben fellépő, immunológiai mechanizmussal közvetített reakcióként határozható meg, mely szöveti gyulladást és szervi funkciózavart okoz. A betegség lokális vagy szisztémás (szétterjedt) lehet. Mivel az allergén idegen – azaz környezeti – anyag, a bőr, a légutak és – egyre gyakrabban – a gastrointestinalis traktus az allergiás betegségekben leggyakrabban érintett szervek. Az allergiás reakciók azonban az érrendszerre és egyéb belszervekre is lokalizálódhatnak. Az allergia szisztémás formája az anaphylaxia és a szérumbetegség.

Az allergiás betegségek osztályozása a patogenezisben szerepet játszó immunológiai mechanizmus, az érintett szervrendszer, és az allergén jellege és forrása szerint történik.

Az allergia nem velünk született, hanem szerzett reakció, vagyis az immunrendszer válasza olyan anyagra, ami legalább egyszer már korábban is bekerült a szervezetbe.

Általában gyengébb panaszokkal kezdődik (pl. orrfolyás, csalánkiütés, nyelvzsibbadás), de szakszerű kezelés hiányában a beteg állapota rosszabbodhat, akár súlyos asztma vagy anafilaxiás sokk is kialakulhat belőle.

Az immunrendszer védi a szervezetet a fertőzésektől és a rákos sejtektől. Fő feladata, hogy felismerje a különbséget:

• a szervezet saját sejtjei és az idegen anyagok között,
• a veszélytelen és a veszélyes idegen anyagok között.

Hibás működésének eredménye lehet az:

• allergia,
• autoimmun betegség (ilyenkor az immunrendszer a szervezet saját alkotóelemeit is idegennek tekinti).

Az immunrendszer többféle immunsejtből áll, melyek egy része antitest (ellenanyag) képzésére képes. Az antitesteknek fő típusai:

• IgE (normális esetben a nagyméretű paraziták ellen nyújtanak védelmet),
• IgA, IgD, IgG, IgM (bakteriális és vírusos megbetegedések leküzdését segítik).

A klasszikus allergia elsődleges oka az az immunreakció, melyben hízósejtek és IgE antitestek vesznek részt (kivétel a lisztérzékenység, melynek kialakulásáért az IgG a felelős, a dermatitis herpetiformis esetében pedig az IgA antitestek a felelősek).

Bármi, ami antitest-termelést vált ki, az antigén. Azokat az anyagokat, amik antitesttermelést váltanak ki, allergéneknek nevezzük. Minden allergén egyben antigén is. Egy-egy antitest normális esetben a neki megfelelő antigénhez kapcsolódik.

Mivel egy-egy antigénmolekula néhány apró részletében megegyezik egy másikkal, előfordul, hogy az antitest tévedésből nem a neki megfelelő antigénhez kapcsolódik.

A hízósejtek szemcséinek tartályait hírvivő vegyületek töltik ki, elsősorban hisztamin. A hisztamin akkor szabadul fel, amikor a hízósejtek aktiválódnak és kiürítik magukból a tartályként funkcionáló szemcséket. Az aktivált hízósejtek leukotriéneknek nevezett hírvivő vegyületeket is elkezdenek termelni, melyek erősen gyulladáskeltő hatásúak.

A hisztamin a sejtből kiszabadulva különféle reakciókat idéz elő:

• izomösszehúzódás a légutak falában, ami asztmás rohamot okoz,
• erek kitágulása,
• a hajszálérfal átereresztőképessége megnő, így immunsejtek kerülnek a környező szövetekbe (bőrbe, légutak nyálkahártyájába),
• fokozódik a vérellátás ill. helyi duzzanat alakulhat ki (csalánkiütés, orrdugulás, tüsszögés),
• szélsőséges esetben a túl sok hisztamintól az erek kitágulnak és leesik a vérnyomás, emiatt anafilaxiás sokk következik be.

Az allergia a civilizált emberek betegsége:

• egyre több vegyszert és tisztítószert használunk a háztartásban,
• egyre több az adalékanyag, ételszínezék és tartósítószer ételeinkben,
• egyre magasabb az élelemmel szervezetünkbe jutó növényvédő szerek mértéke, a műtrágyák maradéka, valamint a hússal és tejtermékkel megevett takarmány-kiegészítők és antibiotikumok (amit az állatgyógyászatban használnak) szintje,
• egyre több a fűtésből származó gáz és egyéb beltéri szennyezőanyag (pl. poratka, gombaspóra, formaldehid) a lakások levegőjében, ami az egyre jobb szigetelés miatt csakis gyakori szellőztetéssel távozhat(na),
• egyes időszakokban nagyon magas szintű az allergizáló pollenek száma a levegőben (pl. parlagfű), valamint a városok közlekedési és ipari légszennyezési adatai is riasztóak.
• a gyermekek immunrendszere a túlzott higiénia miatt élete elején nem találkozik elegendő allergénnel.

Mivel a gyermekkori túlzott higiénia nem engedi, hogy a szervezet az élet természetes kihívásaival és akadályaival szembekerüljön, ezért az immunrendszer könnyen legyengül.

A gyermekek szervezetének találkozniuk kell bizonyos kosz-, por- és kórokozó-mennyiséggel ahhoz, hogy az immunrendszerük megtanulja a védekezést ellenük.

További allergiára hajlamosító tényezők:

• az anya dohányzása terhesség alatt vagy után,
• az RS-vírusfertőzés csecsemőkorban,
• ritkán szellőztetett lakás, belvárosi lakás (szennyezett levegő),
• antibiotikum szedése az első két életévben,
• korai tápszeres táplálás vagy túl korai elválasztás,
• túl korán bevezetett allergizáló élelmiszerek a kisgyermekek étrendjébe.

Sajnos egyfajta allergia megjelenése esetén mással szemben is megnő az allergia valószínűsége. Ha valakinél megjelenik az allergia valamely allergénre, valószínű, hogy hamarosan másra is allergiás lesz, ill. megfelelő kezelés híján tünetei súlyosbodnak.

A keresztallergia esetén a szervezet a különböző eredetű allergéneket azonosként ismeri fel, és velük reakcióba lép. A különböző, gyakran távoli fajokból származó allergének molekulamérete, biológiai funkciója és részben az összetétele hasonló.

Ha több antigén nagymértékben hasonlít egymáshoz, az antitest nem tud mindig különbséget tenni köztük, és így az antitest többféle antigénhez is kötődik. Minél közelebbi két faj között a rokonság, annál jobban hasonlítanak különböző antigénjeik.

Felmérések szerint sok beteg, aki nagyobb gyermek- vagy felnőttkorban lett allergiás, az első allergiás tüneteinek megjelenése előtt stresszes időszakot élt át.

Az allergia egyre növekvő világproblémává vált. Ezen belül is az utóbbi években rohamosan emelkedett a táplálékallergiában szenvedők száma. Táplálékallergia kialakulhat egyféle táplálékra (egyes gyerekek pl. csak a földieperre érzékenyek), vagy egyféle táplálék egyik alkotórészére (pl. a tojásból a tojásfehérjére), vagy egyidejûleg többféle élelmiszerre, élelmiszercsoportra is. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a gyerekek nem egyenlõ mértékben allergiásak ugyanarra a táplálékra. Van, akinél az allergizáló táplálék csak nagyobb adagban vált ki tünetet, míg másnál egy parányi mennyiség is heves reakciót okoz. Elõfordulhat az is, hogy valaki pl. egy kis adag tojással készült ételt elfogyaszthat, de a tojást más formában nem bírja. A melegítés és a fõzés csökkentheti egyes táplálékok allergizáló hatását, de sajnos a tejét, halét, paradicsomét és tojásét nem befolyásolja. A táplálékok feldolgozása is módosíthatja az allergizáló hatást: pl. a pasztörizált tejre allergiás gyerekek egy része jól tûri a tartósított, porított tejet.

Legnagyobb gyakorisággal a tehéntej és a tyúktojás okoz túlérzékenységet. Önmagukban is fontos szerepüket tovább növeli, hogy számos étel alapanyagai. Fontos tudni, hogy némely esetben az azonos állattól származó eltérõ jellegû tápanyag is allergizál: pl. tehéntej-fehérje allergiásnál panaszokat okozhat a marhahús, tojásallergiásnál a csirkehús.

A gyakoribb táplálék allergének a következõk: hal, sajt, gomba, földieper, málna, dinnye, dió, méz, csokoládé, paradicsom, paprika, narancs, citrom, mandarin.

Ritkább táplálék allergének: liszt, bab, borsó, lencse, élesztõ, ananász, banán, datolya, napraforgómag, pisztácia, birsalma, petrezselyem, cékla, káposzta, karalábé, paraj, uborka, burgonya, padlizsán, hagyma, mustár, (sör, kávé)… stb.

Amikor a táplálék allergénekrõl beszélünk, szólnunk kell az ún. adalékanyagokról is, melyek az élelmiszerek feldolgozása során kerülnek bele a táplálékba. Sok esetben szükséges az élelmiszer feldolgozása (a búzát pl. meg kell őrölni), tartósítása, de számos esetben a gyártók azért, hogy kívánatosabb, jobban eladható termékeket állítsanak elõ, a feldolgozás során különbözõ vegyszereket használnak. Az utóbbi évek során egyre többféle és egyre nagyobb mennyiségû vegyszer kerül ételeinkbe. Ezeket nevezik összefoglaló néven adalékanyagoknak. Közülük leginkább a mesterséges színezékek és a tartósítószerek okozzák a legtöbb gondot.

A mesterséges színezékek, amint nevük is jelzi, színezik az ételeket annak érdekében, hogy vonzóbbnak tûnjenek a vásárlók számára. A legtöbb citromital azért citromsárga, mert ilyen színû ételfestéket (tartrazin) tartalmaz. A fehér színt (pl. fehérliszt) az azofestékek adják. A csomagolt sonkának sem lenne olyan szép, “egészséges” színe, ha nem lenne benne mesterséges színezõanyag. Enélkül esetleg úgy tûnne, mintha lejárt volna a szavatossági ideje.

A tartósítószerek közül leginkább a nitriteket, benzoátokat (pl. benzoesav) és a nátrium glutamátot használják, ill. vannak kéntartalmú szerek is forgalomban (ezek pl. az erre érzékenyeken asztmás rohamot válthatnak ki). Nagyon fontos tudni, hogy a szalicilátok és a benzoesav, valamint az azofestékek között keresztérzékenység van. Ezért a szalicilátokra (Aszpirin, Kalmopyrin, Isztopirin stb.) érzékenyeknél allergiát válthatnak ki az utóbbiak is vagy fordítva.

Tartósítószert és ételfestéket tartalmaznak a zacskós és konzervételek, savanyúságok, lekvárok, cukrászsütemények, üdítõitalok, csomagolt húsok, felvágottak, pástétomok, kolbász, szalámi, színezett sajtok, stb.

Manapság az adalékanyagokkal kapcsolatban felmerül az a kérdés, hogy nem károsítják-e az egészséget. Erre a választ majd csak a jövõ adja meg. Az biztos, hogy az adalékanyagok az arra érzékeny embereket megbetegíthetik.

A táplálék allergének szerepe a gyermekkori megbetegedésekben ismert, de mindenképpen új az a felismerés, hogy igen sokféle tünet és betegség kialakulásában játszhatnak szerepet. Leggyakrabban a gyomor és bélrendszer területén okoznak panaszt gyomor és bélhurut formájában (hányás, hasmenés, emésztési zavar, hasfájás, puffadás, esetleg véres széklet lehet a tünet). Gyomor-bélrendszeri allergiát leggyakrabban tehéntej, tojás, búza, csokoládé, hal, kagyló, olajos magvak (főleg a földimogyoró), paradicsom, földieper, citrusfélék, élesztő és a fűszerek okoznak.

A bőrön is különböző elváltozások alakulhatnak ki táplálék allergének hatására. Ezek általában erõs viszketéssel járó kiütés formájában jelentkeznek. Leggyakoribb fajtája a csalánkiütés (urticaria), mely a test bármely részén elõfordulhat, akár vándorolhat is és általában egy-két nap alatt elmúlik. Azonnali csalánkiütést válthat ki a tojás, tej, tejszín, dió, hal, kagyló, élesztõ, földieper, málna, gomba. Van azonban a csalánkiütésnek olyan formája is, mely több napig, akár több hétig tart. Ezt okozhatja bármilyen tengerbõl származó étel, dió, tojás, de a tejtermékekben és a húsban maradt penicillin (melyet az állatok tenyésztése során használnak) is, csakúgy, mint a tartrazin élelmiszerfesték és a benzoát tartósítószerek. Ritkábban ugyan, de a csalánkiütés súlyos formája is kialakulhat (Quincke-ödéma), mely, ha a garat, gége környékén támad, fulladást is okozhat. A táplálék allergének szerepet játszhatnak ekcéma kialakulásában és fenntartásában is.

Valószínűleg kevesen tudják, hogy légzőrendszeri, és ritkán ugyan, de egyes idegrendszeri elváltozásokért (pl. migrén) is felelőssé tehető néhány táplálék allergén.

Örökletes tényezõk szerepet játszhatnak az allergia kialakulásában. Az allergiára való hajlam öröklõdik és nem egy bizonyos allergiafajta. (Asztmás apa gyermeke nem feltétlenül lesz asztmás, lehet ekcémás, de lehet szénanáthás is.) Ha egyik szülõ allergiás, akkor kb. 20-25 %-kal, ha mindkettõ, akkor kb. 45-50 %-kal nagyobb a gyermekük esélye valamilyen allergiás megbetegedésre.

A légúti allergiák – a tüneteik révén – látványosak, hamar beazonosíthatók. Az étel allergiák sajnos „alattomos” típusúak, a legkülönbözőbb tüneteket tudják produkálni (lásd fentebb). Sok esetben az orvosok nem is gondolnak allergiára, más betegséget feltételeznek, és más irányú vizsgálatokat indítanak. Pedig infravizsgálattal egyértelműen beazonosítható a panasz oka, az étel allergia jelenléte, továbbküldve pedig biorezonanciás allergia vizsgálattal meghatározható(ak) a konkrét allergén/allergének is. Az étel allergiák terén a biorezonanciás allergia vizsgálat nagyságrendekkel nagyobb számú allergiát tud beazonosítani a hagyományos ’kórházi’ allergia vizsgálatokkal szemben.

Az allergének pontos beazonosítása fontos lépés a kezelése területén, mivel a beazonosított anyagok/vegyületek fogyasztásának az azonnali kihagyása szükséges a gyógyuláshoz. Az allergia hosszútávú megoldása alternatív módszerekkel kiegészítve azonban még hatékonyabb lehet.

Az allergének beazonosításához szükséges vizsgálat a rendelőnkben kérésre szintén elvégezhető már!

Az allergiák és a bélflóra közötti alapvető összefüggésről és ennek terápiás elveiről olvashat Szendi Gábor oldalán az alábbi linkre kattintva:

www.tenyek-tevhitek.hu/immunvalasz-es-belflora.html

Emlékszünk rá, hogy az elektromosságot és a láthatatlan hullámokat milyen mértékben kinevették annak idején? Az emberről való tudásunk hasonlóan gyerekcipőben jár.
– Albert Einstein