Anyajegyek
Az anyajegyek (naevus) a jóindulatú bőrdaganatok csoportjába tartoznak. Lehetnek veleszületettek, de később is kialakulhatnak. A bőr különböző sejtjeiből indulhatnak ki, leggyakoribb közöttük a festéksejtekből kiinduló festékes anyajegy (melanocyta).
Az anyajegyeknek számos klinikai megjelenési formájuk van. Lehetnek néhány milliméter átmérőjű, lapos, sima felszínűek, a bőr felszínéből enyhén kiemelkedők, szemölcsös felszínűek, vagy félgömbszerűen előemelkedők. Felszínükből szőrszálak nőhetnek ki, tapintatuk lehet tömött vagy kocsonyás. A festékes anyajegyet néhány milliméteres, pigmentet nem tartalmazó gyűrű is övezheti.
Az anyajegyek színe festéktartalmuk alapján a bőrszínűtől a sötétbarnáig széles skálát mutat. Egyes esetekben palaszürke is lehet, aminek az oka, hogy a festéksejtek, a bőr mélyebb rétegében, az irhában helyezkednek el és a fedő szövetréteg miatt kékesen tűnnek át. A festékes anyajegyek állandóan változó képletek. Bármilyen életkorban újak keletkezhetnek, vagy a meglévők eltűnhetnek. Például a pubertás, a terhesség és a klimax alatt rosszindulatú elfajulás nélkül is megduzzadhatnak, vagy növekedhetnek.
Jóindulatú bőrdaganatok kezelése
A jóindulatú bőrdaganatok kezelése égetéssel (diatermia), fagyasztással vagy laser kezeléssel történhet. A betegek gyakran alkalmaznak ecsetelőket, kenőcsöket, ezek azonban többet ártanak, mint használnak. Még a jóindulatú daganatok házi kezelése sem javasolt előzetes bőrgyógyászati vizsgálat nélkül. Az anyajegyek eltávolítása mindenképpen sebészi úton kell, hogy történjen, azaz helyi érzéstelenítés mellett a daganat kimetszése, és szövettani feldolgozása javasolt.
Rosszindulatú bőrdaganatok
A bőrrák egyre gyakoribb betegség, előfordulásának drasztikus növekedése egyértelműen összefüggésben van a környezeti tényezőkkel, a Nap ultraibolya sugárzásának erősödésével, a környezeti ártalmak fokozódásával. Nagy ellentmondás húzódik aközött, hogy sokan éppen az egészségesség szimbólumának tartják az állandó barnaságot, holott groteszk módon ezzel – a túlzott napozással és szoláriumozással – éppen a súlyos betegségek kialakulásának nőhet a kockázata.
Bőrrák gyakorlatilag bárkinél kialakulhat. Egyes fajtájánál ugyan megfigyelhető például életkor szerinti gyakoriságváltozás, de jellemzően mindenki veszélyeztetett – különösen azok, akik munkájuk révén – vagy önszántukból – sokat tartózkodnak a napon vagy túlzásba viszik a szoláriumozást. Bőrrákok férfiaknál és nőknél egyaránt előfordulnak. A bőrrákok egyes válfajai kevésbé rosszindulatúak; ám több, rendkívül gyorsan terjedő, s az időbeli felismerés és kezelés nélkül rendkívül hamar halálhoz vezető bőrrák is létezik, melyek közül a leggyakoribb a melanoma.
Fontos az, hogy odafigyeljük a figyelmeztető jelekre, különösképpen az anyajegyekre, esetleges változásaira. Rossz jel az, ha a bőrünkön olyan növedék alakul ki, ami fokozatosan, vagy hirtelen növekedésnek indul, felszínén többször leváló pörk képződik, az elváltozás kisebesedik. A tünetek észlelésekor feltétlenül és halogatás nélkül bőrgyógyászhoz kell fordulni. Az orvos az esetek többségében ugyan jóindulatú elváltozást fog diagnosztizálni, ám nem szabad kockáztatni: ha a betegség mégis rosszindulatú, az rendkívül hamar átterjed más szervekre, s beavatkozás nélkül a folyamat visszafordíthatatlanná, kontrollálhatatlanná válik.
A rosszindulatú bőrdaganatokat két nagy csoportba oszthatjuk: hám eredetűek és festéksejt eredetűek lehetnek.
Hám eredetű daganatok
A hám eredetű daganatok közül a két leggyakrabban előforduló típus az alapsejtes bőrrák (basalioma) és a laphámrák (spinalioma).
A basalioma a leggyakoribb bőrrák: 40 év felett jelentkezik a fénynek kitett területeken, leggyakrabban az arcon és a törzsön – tenyéren, talpon vagy nyálkahártyákon sosem fordul elő. A basalioma lassan növekszik áttétet igen ritkán ad.
A spinalioma ritkábban fordul elő. Gyorsan növekszik, az esetek 1 százalékában ad áttétet, elsősorban a nyirokcsomókban. Szintén a fénynek kitett területeken jelentkezik, de a nyálkahártyán is megjelenhet.
Mindkét bőrrák-típus kialakulásában szerepet játszik a tartós, éveken keresztül fennálló napfénykárosodás. Azoknál, akik tartós napfényhatásnak vannak kitéve – mezőgazdasági munkások, tengerészek – lényegesen gyakoribb az előfordulásuk.
Festéksejt eredetű daganat
- Melanoma : agresszív, gyorsan terjedő és egyre gyakoribb bőrdaganat.
A melanoma a festék tartalmú sejtek rosszindulatú burjánzása. A bőrből kiinduló rosszindulatú daganatok 2-3 százalékát alkotja, a leggyakoribb daganatok listáján a nyolcadik helyen áll. Rendkívül rosszindulatú daganat. A belső szervekbe, májba, agyba, tüdőbe, csontokba korán ad áttétet. Késői felismerés esetén a betegek fele szervi áttétben meghal, korai felismerésekor ez az arány 10 százalék körüli értékre csökkenthető.
A melanomás betegek száma az utóbbi évtizedekben ijesztően növekszik, amit a környezeti hatásokkal, elsősorban a túlzott napozással magyarázunk. Tíz-húsz év alatt a betegek száma megkétszereződik. Százezer lakosból tíz esetben alakulhat ki a bőrön rosszindulatú festékes anyajegy, Magyarországon évente ezer körül van az új esetek száma.
Általában 40-50 éves korosztályban fordul elő leggyakrabban (a bőr nem felejt, ekkora adódnak össze a káros hatások), de napjainkban már a fiatalabbaknál sem ritka. Nemi különbséget nem mutat, férfiak nők azonos arányban betegszenek meg. Bármely testrészen jelentkezhet: kialakulhat a talpakon, tenyereken, körömágyban, nyálkahártyákon, sőt a szemben is. Sokszor anyajegyből keletkezik, de az esetek 70 százalékában az ép bőrön, már mint rosszindulatú daganat jelenik meg.
Kockázati tényezők:
- fokozott ultraibolya sugárzás
- fehér bőr, kék szem, szőke haj
- irritáció, a bőr többszöri sérülése
- 5 milliméternél nagyobb, szabálytalan pigmentációjú, szabálytalan szélű anyajegyek
- az anyajegyek nagy száma
- korábbi bőrrák előfordulása a szűkebb vagy tágabb rokonságban
Divatos a barna bőr: amíg korábbi korszakokban a fehér bőr volt a jólét és előkelőség jelzője, addig ezt szerepet ma a természetesen vagy mesterségesen barna bőr tölti be. Ennek érdekében egyre inkább elterjedté vált a szolárium és a napozás. Az ultraibolya sugarak közül különösen veszélyes a rövidebb hullámhosszúságú UV B sugár, ami a felhámig hatol, rövid távú hatása a napozás után pár órával jelentkezik bőrpír, gyulladás, felhólyagosodás és hámlás formájában. Az UV B sugarak károsítják a sejtmagban lévő DNS-t, ezáltal okozhatnak bőrrákot, ráadásul az ózonréteg vékonyodásával a rákkeltő UV B sugárzás még nagyobb mértékben éri a bőrt.
A mesterséges UV A sugárzást is kibocsátó szoláriumokról kiderült, hogy a fénycsövek kis mértékben UV B sugárzást is kibocsátanak, ezért megdőlni látszik az a teória, hogy a szolárium nem okoz bőrrákot.
Figyelmeztető jelek:
- viszkető anyajegy, növekedésnek induló, színét megváltoztató, esetleg szürkéssé, feketévé, egyenetlen színezetűvé váló anyajegy
- megváltozik az anyajegy felszíne, kitüremkedik, megvastagszik, formája aszimmetrikus lesz, az anyajegyen belül világos foltok jelentkeznek
- a kisebesedő, vérző anyajegy már előrehaladottabb betegséget jelezhet
A betegség lefolyása függ a tumor vastagságától. A túlélés esélye annál rosszabb, minél vastagabb a daganat. A törzsön, fej-nyaki régióban, talpakon, tenyereken, körömágyban, köröm alatt elhelyezkedő tumoroknak rosszabb a prognózisuk, mint a végtagokon elhelyezkedőknek.
Az anyajegyek megkisebbedhetnek, esetleg el is tűnhetnek. Ezt az orvosi szaknyelv regressziónak hívja és a betegség lefolyása szempontjából, rossz prognózisnak tartja. A legrosszabbak a kilátások akkor, amikor áttétet észlelnek a nyirokcsomókban vagy távoli szervekben.
Az időben felfedezett estekben, 90 százalékos gyógyuláshoz vezethet a terápia. Nyirokcsomó áttét estén viszont az ötéves túlélés esélye 40 százalék, távoli áttét jelenléte esetén 5 százalék. Tüdőáttétben átlagosan 12 hónapos, májáttétben 6 hónapos a túlélés.
A daganatos betegek 5 éves követése a bőrdaganatok esetén is szükséges, részben a már eltávolított elváltozás ellenőrzése, részben az esetleges új daganatok kiszűrése céljából. Ez az első évben 3-6 havonta, második évben félévente, harmadik évtől évente történik.
Hogyan előzhető meg a melanoma kialakulása?
A legjobb módszer a bőr védelme a napsugárzástól (a természetestől és a “mesterségestől” egyaránt).
A fő szempontok:
- Ne tegyük ki bőrünket intenzív napsugárzásnak 10 és 16 óra között – azaz ebben az időszakban ne napozzunk!
- Használjunk a leégéstől védő öltözetet (sapkát és napszemüveget is – a melanoma a szem leggyakoribb daganata!).
- Használjunk megfelelő faktorú (15-ösnél magasabb) naptejet – akár télen is! A naptej különösen fontos a gyermekek számára, mert mint már említettük, a gyermekkorban történő leégés jelentősen megnöveli a melanoma felnőttkori kialakulásának kockázatát! A megfelelő naptej következetes alkalmazása még azoknál is csökkenti a kockázatot, akik korábban sorozatos komoly leégéseket szenvedtek el.
- Aki sok anyajeggyel vagy nagyon fehér bőrrel rendelkezik, használjon minél magasabb faktorszámú naptejet!
- Ne tegyük ki anyajegyeinket sérülésveszélynek, ne irritáljuk őket (pl. durva ruhák, sérülésveszélyes sportok)!
- Vizsgáljuk meg rendszeresen anyajegyeink állapotát!
- Forduljunk rendszeresen szakorvoshoz! A bőr bőrgyógyász szakorvossal történő átnézetése – főleg azoknak, akiknek sok anyajegyük van – évente akkor is ajánlott, ha semmiféle panaszuk nincs, vagy ha nem vették észre új anyajegy megjelenését. A bőrgyógyász egy speciális nagyító (dermatoszkóp) segítségével megvizsgálja az anyajegyek szerkezetét, s ki tudja szűrni azokat, amelyek később veszélyessé válhatnak. Ha időben észreveszik az elváltozást, akkor a melanoma esetében is igaz az, ami korai felismerés esetén szinte az összes ráktípusnál: jó eséllyel lehet gyógyítani!
Infravizsgálattal a mélyebb bőrrétegekben induló elváltozások is nagy biztonsággal észlelhetők, és talán mondhatjuk, hogy ez az a vizsgálat, amellyel a legkorábban ki lehet szűrni a kezdődő rosszindulatú bőrdaganatokat!
Emlékszünk rá, hogy az elektromosságot és a láthatatlan hullámokat milyen mértékben kinevették annak idején? Az emberről való tudásunk hasonlóan gyerekcipőben jár.
– Albert Einstein
