A méhnyak a méh alsó része. Szülés alatt a méhnyak kitágul, utat engedve ezzel a megszületendő gyermeknek a szülőcsatorna (hüvely) felé.
A méhnyaknak több funkciója van: a hüvely síkosságát adó váladék egy részét termeli, továbbá nyákot termel, ami segít a spermiumoknak feljutni a méhüregen át a petevezetékbe, ahol a petesejt megtermékenyítése történik.
Időnként olyan elváltozások jönnek létre, amelyek kóros sejteket eredményeznek. Ezeket az elváltozásokat cervicalis dysplasia -nak, cervicalis intraepithelialis neoplasia -nak ( CIN ) nevezik. A CIN osztályozható CIN I , CIN II , CIN III stádiumokba. Ezeket az elváltozásokat még nem tekintjük ráknak, de ha ezek kezelés nélkül maradnak, később rákos megbetegedéssé fajulhatnak. A rendszeres nőgyógyászati rákszűréssel ezek az elváltozások felismerhetőek és kezelhetőek, még mielőtt a méhnyakrák kialakulna.
A méhnyakráknak 2 fő típusa ismert. A leggyakoribb a méhnyak hámszerű sejtjeiből indul ki, laphámráknak ( laphám carcinoma ) hívják. Kevésbé gyakori, és nehezebb diagnosztizálni a mirigyhámból kiinduló méhnyakrák típust ( adenocarcinoma ).
A méhnyakrák lehet mikroinvazív és invazív:
Mikroinvazív méhnyakrák: Ebben az állapotban a rákos sejtek áttörik a hám legalsó rétegét, de nem hatolnak be 5mm-nél mélyebbre a méhnyak szöveteibe.
Invazív méhnyakrák: Ebben az állapotban a rákos sejtek behatolnak a méhnyakat borító hám felől a mélyebb régiókba. A rákos sejtek szóródhatnak a hüvely felé, vagy a nyirokcsomókba, esetleg a méhnyakat körülvevő többi szövetbe a kismedencén belül, előrehaladott esetben a kismedencei régión túl, a közeli szervekbe.
Kinél alakul ki méhnyakrák?
- A méhnyakrák körülbelül 70 %-a 40 év fölött alakul ki.
- Általában a méhnyakrák lassan fejlődik ki, ezért ritka 25 éves kor alatt. Bár, mint minden más rák, a méhnyakrák is kialakulhat nagyon gyorsan.
- Azoknál, akiknél bármilyen kiindulású női hormonzavar és ösztrogén dominancia állapota áll fent.
Mi okozza a méhnyakrákot?
A pontos ok ismeretlen. A legvalószínűbb, hogy létrejötte nem egyetlen okra vezethető vissza. Néhány rizikófaktor egyes nőknél emeli a kockázatot.
Melyek a méhnyakrák rizikófaktorai?
- A Human Papilloma Vírus ( HPV ), amelynek egyes típusai a genitális szemölcsnél is kimutathatók. A HPV egy gyakori fertőzés, sokan nem is tudnak róla, míg ki nem derül méhnyakrák- szűrés alkalmával.
A nők egy részében a vírus kis látható szemölcsöket okozhat. Egyeseknél a HPV növelheti a kockázatát kóros sejtek kialakulásának, amit dysplasiának, vagy CIN-nek hívnak. Éveken keresztül azt gondolták, hogy a méhnyakrákot a vírus okozza, de ez nem igazolódott! (Ennek értelmében a HPV oltás létjogosultsága – egyéb körülmények figyelembe vételével is – erősen kérdésessé vált!) Vannak nők, akiknél annak ellenére, hogy hordozzák a vírust, soha nem volt megfigyelhető abnormális sejtszaporulat, rákmegelőző állapot! Továbbá méhnyakrák akkor is kialakulhat, ha nincsenek a szemölcsöt okozó vírusra utaló jelek!- Azoknak az anyáknak a lányai, akik „Diethylstilboestrol (DES)” tartalmú gyógyszert szedtek vetélés megelőzésére. Ennek a gyógyszernek az alkalmazása a ’40-es-’50-es évek óta csökkent, ma már ilyen nem fordulhat elő.
- Akiknél ösztrogén dominancia állapota áll fent.
- Statisztikailag azok a nők, akik a nemi életet a pubertáskorban kezdték, nagyobb a kockázatuk méhnyakrák kialakulására. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a legtöbb nőnél, aki nagyon fiatalon kezdi a nemi életet, nem alakul ki méhnyakrák; illetve azoknál is kialakulhat, akik sokkal idősebb korukban sem élnek nemi életet.
- Dohányzás. A cigaretta füstben található káros anyagok kimutathatóak a méhnyak által termelt nyákban. Ez hozzájárulhat a kóros sejtek kialakulásához.
További információért forduljon hozzánk bizalommal!
Milyen tüneteket okozhat?
A legtöbb nő, akinek valamilyen kóros sejtelváltozása van, jól érzi magát, semmilyen tünetet nem tapasztal! Rendszertelen vérzés, szexuális együttlét utáni kellemetlen érzés vagy vérzés, szokatlan hüvelyi váladékozás, kismedencei fájdalom, duzzadt lábak, esetleg hátfájás lehetnek a méhnyakrák tünetei. Ezek a tünetek ugyanakkor utalhatnak más, gyakoribb eltérésekre is, de ajánlott felkeresnie orvosát. Főként akkor, ha egy éven belül nem történt nála méhnyakrák-szűrés.
Milyen vizsgálatok végezhetők?
Számos vizsgálatot lehet végezni, mellyel azonosíthatók a méhnyak elváltozásai vagy a méhnyakrák. Lehet, hogy ezek a tesztek nem túl kellemesek, de gyorsak és amennyire lehet, fájdalmatlanok.
Kolposzkópia – hüvelytükrözés Ha a rákszűrés alkalmával valamilyen kóros eltérést találtak, szükség lesz egy kolposzkópia (hüvelytükrözés) nevű vizsgálatra. A kolposzkóppal az orvos a méhnyakat nagyító alatt látja, így még jobban meg tudja ítélni az esetleges elváltozás természetét és kiterjedtségét. Mint ahogy a rákszűrés alkalmával is, az orvos a vizsgálat alatt lapocot helyez a hüvelyébe, hogy a hüvelyfalakat kissé elemelje egymástól.
Előfordulhat, hogy a vizsgálat alkalmával szövettani mintát vesznek a kórosnak látszó területből:
Tűbiopszia vagy célzott biopszia
Kolposzkópia során egy szövetminta – körülbelül akkora, mint egy gyufa feje – kerül eltávolításra a méhnyakból, amit szövettani vizsgálatra küldenek.
Konizáció
A nők egy részénél további vizsgálatok szükségesek a pontos diagnózis felállításához. Konizáció során a méhnyak kúp alakú kimetszése történik; ez nagyobb szövetdarabot tartalmaz, mint biopszia esetében. A konizációt helyi érzéstelenítésben, vagy altatásban végzik és általában 1-2 napos kórházi tartózkodást igényel.
További vizsgálatok
Ha a diagnózis dysplasia (rendellenes sejtek), akkor már további vizsgálat nem szükséges. Mindamellett megfelelő kezelésre szükség lesz (pl. progeszteron pótlás emelt adagban 2-3 hónapon át), majd ismételt citológiai vizsgálattal meg kell győződni a kezelés eredményéről.
Ha a diagnózis mikroinvazív, vagy invazív méhnyakrák, az alábbiak közül szükség lesz még néhány – vagy az összes – vizsgálatra.
Nőgyógyászati (hüvelyi) ultrahang vizsgálat
Ez az egyik alapvető, kiinduló vizsgálat bármilyen nőgyógyászati rendellenesség esetén, de akár csak szűrővizsgálat elvégzése céljából is!
CT (computer tomográfia) / MRI ( mágneses rezonancia vizsgálat)
A vizsgálatot rendszerint kórházban, vagy speciális intézményben végzik, melynek során több különböző irányból készült röntgen-felvételből építhető fel a test 2-, és 3-dimenziós képe.
Szükség esetén intravénás vesemedence festés
A vesemedence-festés a vesék, a húgyhólyag és a húgyvezetékek (a vezeték, ami a veséket összeköti a húgyhólyaggal) speciális röntgenfelvétele. A vizsgálat előtt egy röntgenfelvételen jól ábrázolódó speciális festékanyagot kap karjába vénásan. Ez a festék a vesékben, a húgyvezetékekben és a hólyagban koncentrálódik. Így, ha rendellenesség van, a felvétel kimutatja. A művelet nem jár mellékhatásokkal.
Infravizsgálat
Ezzel a vizsgálattal a sejtek anyagcsere elváltozásairól kaphatunk – képalkotó módszerekhez hasonlóan – megfelelő információt. Ennek a vizsgálatnak a daganatos sejtek terjedésének megítélésében lehet kiemelkedő szerepe, továbbá az általános állapotfelmérésben tud olyan információt szolgáltatni, amelyre a gyógyulás szempontjából feltétlenül szükség lehet! A vizsgálat fájdalmatlan és veszélytelen, bárkinél gond nélkül elvégezhető.
Kezelés
Előfordulhat, hogy különféle alternatívák közül lehet választani, vagy több kezelés kombinációját alkalmazni. A méhnyakrák kezelése – a hagyományos orvosi megközelítésből – elsősorban műtét és sugárkezelés.
Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a méhnyak szövetei ösztrogén és progeszteron receptorral rendelkeznek. Az ösztrogén a sejtosztódásokat elősegíti, míg a progeszteron a sejtosztódásokat gátolni képes. Ebből logikusan következik két megállapítás:
- mindenféle ösztrogén tartalmú hormonkészítmény adása szigorúan tilos!
- természetes (nem szintetikus!) progeszteron minél nagyobb mennyiségű bevitelével lassítani lehet a sejtosztódások sebességét a daganatos sejteknél!
Műtéti kezelés
Konizáció – conisatio
Nagyon korai stádiumú méhnyakrák gyógyítható konizációval. Nagy körültekintést igényel, hogy biztosak lehessünk, hogy az egész daganatos szövet eltávolításra került.
Méheltávolítás – Hysterectomia
A méh sebészeti úton történő kivételét jelenti. Két típusa van; totális (teljes) és radikális. Totális méheltávolításkor a méh a méhnyakkal együtt kivételre kerül. Radikális méheltávolításkor a méhnyak, a rögzítő szalagok és a hüvely felső része is kivételre kerül. Emellett a petefészkek is eltávolításra kerülhetnek. Továbbá radikális hysterectomia során a medencefenéki nyirokcsomókat is kivehetik.
A méheltávolítás nagy műtét, 6-7 napos kórházi ápolást igényel, radikális méheltávolítás esetén ez körülbelül 10 nap.
Sugárkezelés
Sugárkezelésben röntgen-sugarat használnak a daganatos sejtek elpusztításához. Akkor javasolt a sugárkezelés, ha a beteg egészségi állapota nem megfelelő egy nagyobb operációhoz, vagy ha tumorsejtek már szóródtak a méhnyak körüli szövetekbe. Sugárkezelést alkalmazhatnak műtét után is, rendszerint külsőleg és belsőleg egyaránt.
Kezelési csomag ajánlat:
- A beteggel egyeztetett orvosi kezelés +
- Women`s Cream
- D3 krém
- Flavogard
A kezelési adag beállítása a vizsgálati lelettől függ!
A kezelés havi költsége 6-15.000 Ft között mozog az adagolási igénytől függően!
Emellett a lelki (pszichoszomatikus) faktor megkeresése és megoldása szintén kifejezetten ajánlott!
Emlékszünk rá, hogy az elektromosságot és a láthatatlan hullámokat milyen mértékben kinevették annak idején? Az emberről való tudásunk hasonlóan gyerekcipőben jár.
– Albert Einstein
