Rendellenes méhvérzés, menstruációs rendellenességek
Rendszeresen menstruálni minden hónapban már önmagában is megterhelő tud lenni. Amennyiben a vérzése szabálytalanná válik, az ok kiderítése további stresszt jelent.
A bő, darabos, kimaradozó vagy akár görcsös jellegű vérzés kínos és problémás lehet. Lehetőség van ugyan arra, hogy naponta többször ruhát cseréljenek, de ez nem megoldás, hiszen ez korlátozza a mindennapok tervezhetőségét. Sokan felteszik a kérdést maguknak ilyen helyzetben: mikor kell aggódnom?
Bármilyen abnormális eltérést a menstruációs ciklusban, beleértve a bő vagy kimaradozó vérzést és a menstruációs fájdalmat is, komolyan kell venni. Számos kezelhető oka lehet a menstruációs vérzészavaroknak, a bő vérzéseknek, és amennyiben kezeletlen marad az ok, akkor súlyos vérszegénység és más veszélyes állapot alakulhat ki.
RENDELLENES MÉHVÉRZÉS: MIKOR KELL AGGÓDNOM?
Normális esetben a menstruáció nem tart tovább 7 napnál, inkább rövidebb ideig húzódik, illetve két egymást követő menstruáció első és első napja között 21-35 nap telik el. Egy átlagos menstruáció során egy hölgy kb. 80 ml vért veszít. Amennyiben a menstruáció 7 napnál tovább tart, a ciklusidő 21 napnál rövidebb vagy 35 napnál hosszabb, illetve 80 ml-nél lényegesen több vért veszít, úgy rendellenes a menzesz. Klimaxhoz közeledve egyre nagyobb az esély a rendellenes menzesz kialakulására.
A rendellenes menzesz tünetei lehetnek:
- Menstruációk közötti vérzés
- Bő vérzés
- Darabos vérzés
- 7 napnál tovább elhúzódó menstruáció
- Szexuális együttlét utáni vérzés
- Túl gyakran (21 napnál sűrűbben) jelentkező menzesz
- Ritkán (35 napnál hosszabb időnként) jön meg a menstruáció
- Kimarad egy-két menstruáció
- Klimax után jelentkező vérzés
MI OKOZHAT RENDELLENES MÉHVÉRZÉST?
Enyhébb esetekben gyulladás vagy a hormonrendszer enyhébb vagy erősebb felborulása is okozhat vérzési rendellenességet, azonban amennyiben a folyamat kezelés nélkül folytatódik, akkor valamilyen növedék (mióma, polip, endometriózis) is kialakul, amely tovább súlyosbítja a vérzési rendellenességet. Ritkábban átmeneti elváltozás (a méhnyálkahártya atípusos megvastagodása) is kialakulhat, amely ugyan még nem rosszindulatú, de azzá fejlődhet (méhnyálkahártya rák). Ugyanakkor vérzést okozhat a méhnyak rosszindulatú daganata is, amelyet leginkább magas rizikójú HPV vírus törzsek váltanak ki. Továbbá ne felejtsük el, hogy kisterhességben is kialakulhat vérzés.
Nagyon lényeges, hogy a fenti vérzési rendellenességek esetén mielőbb nőgyógyász szakorvos segítsen tisztázni a kóros vérzési állapot okát és mielőbb megkezdhessék a megfelelő kezelését. Az oki kezelés azonban soha nem lehet fogamzásgátló tabletta adása, hanem minden esetben hormonális kivizsgálásra van szükség. Azt is nagyon fontos tudni, hogy a hormonális kivizsgálás mindig női ciklusnaphoz kötött, a legalkalmasabb erre a progeszteron/ösztrogén arány meghatározása miatt a ciklus második fele (a 18-22. ciklusnapok); illetve soha nem a laboreredményen megadott referencia érték alapján kell meghatározni azt, hogy jó vagy rossz az eredmény, mindig a hormonok egymáshoz viszonyított aránya, azok egymásra gyakorolt hatása az, ami alapján értékelni kell a valós, a szervezetben aktuálisan fennálló hormonális állapotot.
A RENDELLENES MÉHVÉRZÉS EGYÉB OKAI LEHETNEK:
A szervezetben fennálló nem nőgyógyászati eredetű szisztémás betegségek is elvezethetnek vérzési rendellenesség kialakulásához: ilyenek lehetnek hipofízis betegségei, pajzsmirigy rendellenességek, az inzulin rezisztencia (amely a PCOS kialakulásához vezet), a máj betegségei, a véralvadási rendszer szerzett vagy genetikailag örökölt eltérései, de akár gyógyszerek mellékhatásaként is kialakulhat rendellenes méhvérzés.
A kivizsgálási lehetőségek vonatkozásában lásd a ’Hormonális kivizsgálás’ aloldalunkat.
